2010. október 20., szerda

Új tanév

És ez az átléptem 4-dikbe. Meglepő ugye? Én személy szerint nem gondoltam volna, hogy egyszer negyedikes leszek. Hehe.
Ahogy átléptem azt a bizonyos évfolyamomat úgy új tantárgyak jelentek meg nekem. Felvettem az Auror bla bla bla (sajnos még nem tanultam meg ^^") tantárgyat és a Sárkánytant. Az utóbbinak nagyon örülök mert a volt házvezetőhelyettes tanítja meg kíváncsi vagyok tulajdonképpen. Jupííí. No meg megtörtént negyedikesként az első csókóm. Ki gondolta volna, hogy egy régi ismerős fog lekapni? xD Én nem az biztos. Az viszont 100%, hogy nem zúgtam bele senkibe sem. Bevallom most nem hiányzik az életemből az, hogy csak a szerelemre gondoljak. Most inkább a tanulás, no meg az éneklés. :DDD

2010. szeptember 16., csütörtök

Jaj már nem igaz....

Eddig minden nagyon jól megy a zene óráim tökéletesek, anyum írt egy levelet, de nem ezekről szeretnék most beszélni.

Leginkább két valakiről.
1.
Hyun. Már régen találkoztam vele amikor zene órán voltam kaptam egy hívást (ha kiteszem a lábam Bagolykőről mindig viszek magammal telefont). Na ki keresett? Hát az említett személy. Nagy boldogsággal (vagy is nekem ez jötte le amikor a hangját hallottam, hogy boldog) mesélte nekem,hogy megnősül. Egy Japán lányt vesz feleségül akit nagyon szeret. Örülök nekik úgy tekintek Hyunra mint a bátyámra. Azt is mondta,hogy az egyik koszorús lány én leszek és senki más nem. Nem is hittem a fülemnek amin hallgatóztam. Na igen ha hallok erről a gyerekről akkor az mindig jó. *-*

2.
Egy nagyon régi ismerős, Josh. Eleinte nem ismertem fel de ahogy gondolkoztam rajta honnan olyan ismerős rá kellett jönnöm,hogy Desmond távoli rokona. Mindig náluk voltunk ha netán Lengyelországban tartózkodtunk. Nagyon megváltozott. Még ridegebb,okosabb,magasabb,jó képűbb lett mint eddig volt. El sem hiszem,hogy újra láttam őt pont itt Bagolykőn. Nem hittem volna,hogy ő is mágus mint ahogy én vagyok boszorkány. Mily' kicsi a világ, úgy látszik nincs olyan ember akit valamiféle képen nem ismernék. Furcsa de jó. Már várom,hogy megint találkozzunk kíváncsi vagyok legközelebb mivel fog elődrukkolni.

2010. augusztus 31., kedd

Tévedés...

Chrissel kapcsolatban igen nagyot tévedtem. Kiderült,hogy pillanatnyi fellángolás volt. Nem bánom legalább nem volt egy vagy két hétig egyedül,de most újra pasi nélkül élem az életem és remélem egy így is marad egy ideig. Valahogy most nem igazán vágyakozok utánuk...eddig sem,de mind1.
De de mielőtt történt a szakítás volt két kis kalandom.
Egyik Danival történt, a piknikezőn voltunk. Jól elbeszélgettünk meg ettünk/evett. :DD Aztán a vége fele másztunk egyet fára és szegényke lehorzsolta a felsőtestét. Ennél rosszabb már nem is lehetne. De felkísértem a gyenguszra aztán meg persze Léoval vacsoráztam. Hát ott mik ki nem derültek. xD Így ha utólag visszagondolok akkor elég vicces de ott abban a pillanatban nem tudom olyan kellemetlen volt. Kellemesen kellemetlen...ezt érti valaki? Nem? Jól van akkor mert én sem. xD



Engem a pasik fognak a sírba vinni.... ::)

2010. augusztus 22., vasárnap

Tényleg kellenek azok a boldogság hormonok?

Tényleg kellenek azok a boldogság hormonok?

Ez a kérdés motoszkál már bennem egy éjszaka óta. Tegnap amikor Chrissel bevallottuk egymás iránti vonzalmunkat a fellegekben járok ahogy mindig is szokott lenni,de ez most más volt. Nem tudom leírni ezt nem lehet csak úgy szavakba foglalni át kell érezni. Szóva olvasóim gyorsan találjatok rá a szerelemre mert így nem tudok nektek beszámolni az érzéseimről meg a hozzá kapcsolódó dolgaimról. :D

No,de egy kicsit elmélkedtem az előző kapcsolataimon. A legelső Desmonddal volt még az iskola előtt jó pár évvel...pontosabban 1 évvel. xD Vele olyan szimpla unalmas volt minden,a következő már Richard volt bagolyköves. Szerettem,de nem úgy mint most Christ hanem mint egy olyan barátot akit tudom,hogy ott van mellettem. Aztán Jake...Jake Huntero. Ő mély nyomot hagyott bennem. Iránta tényleg éreztem vonzalmat. De még sem olyat mint most.
És itt van most nekem Chris...őt...őt igazán szeretem. Megfogott benne egy két dolog. Olyan kedves mindig velem e legjobb barátjának nevezett meg ilyenek. De lehet nem is ez a legfontosabb amit megláttam benne az az,hogy kiút a szomorúságból ami mostanában engem mindig körbe vesz. Igaz még az elején vagyok,de idővel olyan szoros kapcsolat lesz köztünk -remélem-,hogy senki nem tud minket elszakítani egymástól. Lehet elhamarkodotnak tűnik amit mondok,de így érzek és remélem ez nem fog változni.

Ennyi lettem volna hosszú idő után.

2010. július 23., péntek

Visszatértem...

Taylor MomsenÚj külső,személyiség. Előhoztam a távol létem alatt egy másik énemet. Mostantól nem leszek az a jó kislány akit kihasználnak. Neeem én fogok másokat. Kicsit gondolkoztam és meséltem Hyunnak,ő is azon a véleményen van,hogy én változzak. Úgyhogy úgy érzem nem rontottam el semmit és újultan térek vissza Sárgáim közé. *-*

Taylor MomsenTaylor Momsen

2010. július 22., csütörtök

Már két napja,hogy nem tartózkodok az iskolában és igen rá kell jönnöm,hogy hiányzik. Kár lenne végleg ott hagynom mindent.
Rájöttem vannak barátaim akik mellettem vannak. Nem hagyják,hogy csináljak valami hülyeséget.
Ha most visszagondolok hülyének érzem magam ahogy viselkedtem. Tisztára szégyenlem magam,hogy olyan önző meg minden amit csak mondott nekem kedvenc pásztorom.
Chat: Tudom nem olvasod,de de igazad volt. Nem szabad eldobnom magamtól akármit.
Bea: Nincs szívem téged egyedül ott hagyni.
Házam kviddics csapata: Szégyenlem magam,hogy egy kisebb fellángolás miatt ott hagytalak titeket a rellon elleni meccsnél.
És minden barátomnak aki ott van BK: NEM SZABADULTOK TŐLEM!!!!! >:D Háháhááááá.

Nem tűnök el soha ezt most megmondom az olvasóknak (annak az igen kevésnek xD )

2010. július 5., hétfő

Változom én is....

"Változom én is, változik minden,
Minden más egy bizonyos szinten
Túl… Néha kínoz az itt lét!
El kell engedni azt ami nem a tiéd. "

Na hát igen. Visszaérkeztem a suliba. Szép volt meg jó volt a hétvégém,de nem a legjobb. Hyuval beszéltünk a dologról amit Maja tanácsolt és nem ment valami jól. A horoszkópom azt írja most nem jó velem lenni. Ugyan olyan gyökérnek és hasznavehetetlennek érzem magam mint amikor vége lett a kapcsolatomnak. Mindig kifogok valamit ami nem jó dolog. Miért vagyok ennyire szerencsétlen? (Költői kérdés volt nem kell rá válaszolni.)
Nem mondtam még el mi lett a vége a traccspartinak.
"
- Nem...nem szabad. Csak barátok,remélem megérted.
- Meg persze. Reméltem,hogy ezt mondod.
- Én most haza megyek. Otthon várlak egy meglepetéssel.
- Rendben. Akkor otthon. Szia.
- Szia."

Milyen jó szülinapi ajándék. De kárpótolt egy képpel meg egy lakáskulccsal. Most már tényleg Dél-Koreában lakok már csak a papírokat kell elintéznem,de azokat majd akkor ha megint megyek. Ezen felül állati jó volt kint a sulin kívül. Beától képet kaptam,imádom! *-* Köszönöm Bea! Kaptam egy aranyhalat is. Azt nem mondhatom meg kitől,de nagyon jó. ;D

Bea ajándéka:

Ez a névtelen ajándéka. ^^

2010. június 29., kedd

Na váóóóó!

Meg van meg van meg van! Wííííí! Készítettem tegnap este egy naptárat,hogy vissza számláljak minden egyes hétvége előtt. Wíííí olyan jó lesz,hogy ááá már csak visítozni tudok örömömben. Mindenki tiszta dinkának hisz. Nem csoda tényleg megdinkultam. Wáháháháhááááááááá. De na hát most be vagyok zsongva. A 16dik szülnapomat DKban töltöm és ooolyan jó. De nem is ez a fő történésem ezen a napom. A legjobb az,hogy jött két levelem is. Egyiket anyám a másikat Hyu írta. Behalok komolyan,néhány szó angolul néhány meg magyarul van. Marhaságokat írt mint mindig. Anyám meg. Pfff...olyan amilyen eddig volt. Papolt mint valami mániákus a cigiről. Elképesztő mennyit írt már az első oldalban elfáradtam. Nem is mentem tovább. Kb 4 oldalt írt nekem. Kinek írnka ennyit az ősei? Csak nekem? Elképesztő. Elszomorít,hogy csak szidást szoktam olvasgatni vagy hallani tőle. Már nem sokáig bírom idegekkel. Csodálkozok,hogy Ben még bírja mellette. Kikészültem volna. Még jó,hogy nem mentem vissza az elején hozzájuk. Blöööö. :S Most,hogy valamit megtudtam. Kibírhatatlan lett anya amióta apu is elment és ez nem másnak köszönhető mint ezenkek....a nyavajás kis mitugrászoknak. Ennek egy igen hosszú elősztorija van.
De elmesélem.
Szóval anyuék ebben az évben jöttek össze pontosan arra a napra rá miután apát eltemettük. Már az elejétől kezdve bűzlött nekem ez a kapcsolat. Nem is tudom miért....hm...
Na igen. Ben eljegyezte anyát (teljesen az ujjai köré csavarta) és úgy két hónapja össze házasodtak. Még ezt is elviseltem! Ezt is! Anya azt mondta megért,hogy így kibuktam,de ebből egy szó sem igaz. Most is be bizonyította amikor a fejemhez vágta,hogy már rég meg kellett volna szokjam és apámként tekintenem rá. Fölösleges próbálkozás volt. Én azt nem tekintem embernek aki fenyeget és nem hagy békén. Ezt próbáltam elmondani anyunak,de nem ment meg sem hallgatott. Ez még semmi azt is a fejemhez vágta,hogy ne merjek haza jönni. Nem hallgattam rá ugyan úgy betartottam a két hetente látogatást. Egyszer csak megváltozott minden. Utoljára mentem haza és le akartam pakolni a szobámban,de nem sikerült. Be volt zárva az ajtóm és egy név volt kiírva az ajtó(m)ra. "Miranda" nem tudtam mire vélni,úgy döntöttem az öcsém szobájában töltöm akkor a hétvégét,de az megint más volt. Az ajtóra ugyan semmi név vagy valami más,de ahogy beléptem minden át volt rendezve és semmi sem volt ugyan olyan mint régen. Eldobtam minden csomagom és az éjjeli szekrényen heverő képhez siettem. Egy vadi új család volt rajta. Két személyt ismertem,de a másik kettőt nem. Egy másik keretben csak a gyerekek voltak.
http://book.bestwestern.com/pkgtypesimg/family.jpg(családi fotó)
Teljesen ledöbbentem amikor megláttam. El fogott a sírás. Eszembe jutott,hogy hogyan is felejtett el minket a saját jó édes anyám. Ekkor lépett csak be a szoba új tulajdonosa.
- Szia. -köszönt rá. Szín tisztán emlékszem a hangjára. -Te ki vagy? Csak nem Anya lánya? -elég kíváncsi. Felálltam az ágyáról és az ajtó felé mentem. -De pontosan ő voltam. Brianne. Örültem Maxim. -hazugság. -Mondd meg neki kérlek,hogy amint lehet elviszem a cuccaimat. Ő tudja hol talál meg. De meg adok egy másik címet is ahova akar valaki írhat. -kisétáltam a szobából felvettem a cuccaim és elköszöntem tőle. Nem is néztem vissza.
Amióta ez történt nem is voltam otthon. Jó nagy ívben elkerülöm manapság Spanyolországot. Csak akkor térek vissza amikor a sírokat látogatom vagy rokonokat. Ja meg amikor Majával úgy döntenék,hogy haza látogatunk.
Most már remélem meg van értve,hogy miért nem haza megyek hanem utazgatok DKba. Oh még majd a dobozaimat Hyunál ki kell csomagolnom nem maradhatnak bedobozolva. =)
Már alig várom a hétvégét akkor megköszönhetem neki,hogy befogad. És kicsomagolhatok. Hihi. Nem igazán rontotta el az a történt a kedvem amit most meséltem el. Inkább jobb kedvem lett. Csak is azért mert valaki máshol vár engem. :D:D:D

2010. június 28., hétfő

Bediliztem volna?

Mostanában elég furcsán szoktam érezni magam. Hol jó néhol meg rossz kedvem van. Az utóbbi előnyben van,de akkor is. Nem ilyen szoktam lenni. Mindig meg van az alap hangulatom és most ez elveszett belőlem. Biztosan dilis lettem. Mostanában olyan sok dolog összejött,hogy az már komolyan mondom bűn.
Haza már nem is járok. Inkább azokat a hétvégéket amiket Spanyolban töltöttem most utazással telnek. Tényleg olyan jó volt a legeslegutolsó utazásom,hogy oh. *.* Istenem azt az arcot nem tudom elfelejteni. Nem gondoltam volna,hogy Dél-Koreában így megragadnak az emberek. Úgy hívják a fiút,hogy ööö...hogy is írják mit mondott? Hyjun...vagy nem nem az de hülye vagyok Hyun. Nehéz a kiejtése,nevetett is ahogy kimondtam a nevét,de nem bánom mert mindig jól elvoltunk.
http://privi.hu/privi/userimages/6/60913/big/633842
Leginkább angolul beszéltünk,de mind ketten megígértük,hogy megtanulunk a másik nyelvén is beszélni. Szóval most rám vár az a jó bonyolult nyelv. Annyira bírom,pedig csak két hete ismerem. Ugyan minden nap írok neki,de az bonyolult. Először el anyunak ő meg postán tovább küldi. Ő is így csinálja csak nem tudja,hogy engem bagollyal könnyebb elérni. Elhatároztam,hogy megint hétvégén elutazok Koreába,hogy meglepjem. Cask örülni fog nekem. Igaz azt nem tudom,hogy reagál,ha elmagyarázom neki mi is ki is vagyok valójában. Vajon el fog küldeni a pokolba vagy meg marad mellettem mint "barát". Jó lenne,ha az utóbbi lenne. Már úgy vágyok egy olyan emberre akivel el lehet hülyülni. Jó Dani is ott van,de akkor is Hyu sokkal jobb. Imádom őt. (mint barátot... ::) )
De...de...olyan áááá. Nem akarok már Bagolykőre járni. Mindig khm DK-ban akarok maradni.
Na most mondja valaki,hogy nem diliztem be! HÁH!
Tényleg megváltoztam. Nem vagyok érdeklődő,nem vagyok komolytalan.
Ellenkezőleg,nem érdekel olyan ember akit nem ismerek,komoly vagyok és még meg tartottam azt a nevezetes magamat aki mosolyog ha valami tetszik neki. A többi mind kiveszett belőlem. Aki látott már a szakítás után nem igazán várja el,hogy olyan legyek mint előtte.
Na,de mára elég. Holnap jövök! Puszi jóóóó éjt! :-*

2010. június 11., péntek

Wow!

Hát elég régen írtam ide is. Lehet manapság ez a bajom,de nem hinném,hogy a fejfájások az írás hiánya miatt vannak. De ez semmi. Mostanában még hiányom is van... valakit magam mellé kell képzeljek, ha nem akarom érezni azt az egyedüllétet mint amikor elment az iskolából. Valószínűleg már kitaláltátok kiről is beszélek.

***

És a nyertes nem más mint én. Igen Jakeről beszélek. Már lassan 2 hete,hogy nem láttam. Olyan mintha nem is lennénk együtt. Ez kicsit elgondolkoztat ezen az egészen. Mi van,ha csak hülyít és nem is kellek neki? Jobba lesz,ha ezt megbeszéljük. Már küldtem is neki egy baglyot,hogy vasárnap találkozhatnánk. A válaszra meg csak várok várok és várok úgy érzem...
Nagyon kíváncsi vagyok,hogy mit fog szólni,de most nem tok mit tenni teljes mértékben ez jár a fejemben. Egyszer ki kell annak is törni ami legbelül nyom minket hisz,ha bent marad akkor baj is származhat belőle. :S


2010. május 10., hétfő

Volt......nincs. :/

Pár képet (és néhány komit is) teszek most csak be. Ebből le lehet szűrni mi is most ez a bejegyzésem.


Az első alkalom Jakeval.


Elvoltunk és kész. =)


Otthon az egyik kávézóban...


Erre már nem tudok mit mondani. Ezek már fájnak.
Talán rakok majd még be képeket.

D.


2010. április 25., vasárnap

Egy megdöbbentő hír!!!!!


Mivel nem olyan jól látható leírom ide is.
Drágaságom!

A borítékból kiderül,hogy ez milyen levél. Had magyarázzam meg neked.
Nem rólam van most szó,hanem rólad. Ez a te eljegyzésedről szól. Meséltem már neked egy kedves kiúról.
Abban az örömben részesültem,hogy megismerhettem a szüleit. Párszor te is szóbajjöttél és láttak rólad egy
képet ami az aikolában készült rólad. A fiú teljesen belédzúgott. Mi meg felnőttek elhatároztuk,hogy
összeházasodtok. A gyűrűd a borítékban van. Hétvégén mindenképpen hazajössz,mert ha nem
elég nagy botrány lesz.
A gyűrűt meg az ujjadon szeretném látni. Amint betöltitek a 17. életéveteket összeházasodtok. Vita nincs szépen
öltözz fel nekem erre a különleges alkalomra.
A fiú neve:Damien Dawson.

Ui.:Senkit se hozz magaddal.

Puszil és ölel drága anyukád.

A gyűrűm:
http://farm4.static.flickr.com/3098/3247176149_74b0823065.jpg
--------------------------------------------------------------------

Ez aztán a felháborító ugye? Így utáltatja meg magát velem. Elegem van az élet kicseszéseiből. Nem akarom,hogy ő legyen a férjem! Akkor is megdöntöm a hiú álmait és nem érdekel ha kitagad!

2010. március 22., hétfő

Vizsgák

Letelt a vizsgaidőszak. Ebben az évben nagyon nem törtem magam,hogy átlépjek harmadikba,de még is csak sikerült. A három vizsgát amit megcsináltam sikeres lett. Egy nem sikerült még pedig a GYNT. Remélem azt jelölik meg az év legnehezebb vizsgájának mert nem volt könnyi az biztos.

Eredményeim:
Elemi mágia: 100% - Kiváló
Kártyajóslás: 75% -Várakozáson felüli
Gyógynövénytan: 49% - Hitvány
Repüléstan: 50% - Elfogadható

Hát nem szép eredmények? Ha mindent bele adok talán még a GYNT-t is jóra megírom,de ha kedv nincs akkor nálam ész sem. Majd jövőre megcsinálom az összeset -amit feltöltenek- sikeresre és majd megleshetik magukat a tanárok,hogy milyen vizsgát is írtak ki. xD

2010. február 25., csütörtök

Behind Blue Eyes



No one knows what it's like
To be the bad man
To be the sad man
Behind blue eyes
And no one knows
What it's like to be hated
To be fated to telling only lies

But my dreams they aren't as empty
As my conscience seems to be
I have hours, only lonely
My love is vengeance
That's never free

No one knows what its like
To feel these feelings
Like i do, and i blame you!
No one bites back as hard
On their anger
None of my pain and woe
Can show through


Discover l.i.m.p. say it [x4]
No one knows what its like
To be mistreated, to be defeated
Behind blue eyes
No one knows how to say
That they're sorry and don't worry
I'm not telling lies


No one knows what its like
To be the bad man, to be the sad man
Behind blue eyes.

2010. február 12., péntek

:DDDDDD

Hát milyen régen írtam én ide! Na most pótolok. xD

Hát igen az a nap is eljött,hogy visszatérjünk a suliba. Hál' istennek,már kezdtem szarul érezni magamat abban a nyamvadt táborban. Nem is tudom miért. Ja meg van szörnyű volt az a hely. Aztán lehet ha többet lettem volna ott talán megtetszett volna. Ki tudja? Talán a jó isten.

Na igen,de a táborozás közben megtudtam egy jó dolgot. Vagy is kinek milyen. A hír pedig az,hogy Bea az uncsitesóm. Nehéz elhinni,de tudjuk bizonyítani. Én ennek örülök,nem tom ki hogy van vele,de nem is számít. :P

2010. január 9., szombat

Eső...


Még mindig esik és nem akar elállni. Ez már kiakasztott. Most boldog vagyok,de nem sokáig. Ha ez így megy tovább beleőrülök és és áh....diliházba fogok kerülni. Nem mehetek sehova se emiatt a hülye eső miatt.

Hallgat*: http://www.youtube.com/watch?v=6_NqF93KQBY&feature=quicklist


Diasy<3

2010. január 7., csütörtök

Képzelet


Egyik nap az iskolában éppen Majámmal beszélgettem. Egyszer csak eltűnik mellőlem és megjelenik előttem a spanyol tengerpart,vele együtt egy ismerős fiúval.
A parton ül és néz ki a fejéből. Egyszer csak a fejét felém fordítja. Kicsit sem paráztam be. Lehet teljesen paradicsom lettem mert hát ahogy megláttam a szemeit nyomban tudtam ki is az valójában. Joshua. Ott helyben el akartam ájulni. Az első szerelmem előttem félmeztelenül hihetetlen. De nem élvezhettem a látványát mert Maja megrángatta vállamat és már is megint az iskola falai közt vagyok.

puszi Daisy<3

Csak jó...Álom


Az álom is csak Téged rajzol fel,
Pár vonal, karc, álmommal felel,
Mint ablak porába húzott kusza ábra:
Kileshetsz általa a fényes napvilágra.

Így képzelheted a kinti világot,
Százszínű szívárványt, fekete virágot,
Kavargó lelkednek édes kínjait,
Mik élővé festik buja, vad vágyaid.

Bolondos táncot járnak apró, zöld najádok,
Elménkbe feslett képet villantó tündérlányok,
Vágyaink lámpását gyújtják meg nevetve,
Lobbantva minket is, színes szerelemre.

És nem lessük már, hogy nappal van, vagy éjjel,
Eltelve egymással, szerelemmel, kéjjel.
Kit érdekel, hogy álom, vagy valóság?
Csak jó, hogy a miénk, e kábult, szép boldogság.
(Hajas György)

2010. január 2., szombat

Álom...


Valamit álmodtam. És nem is akármit. A csajbuli szerepelt benne. Akkor mentünk Majával mindenfelé. Pontosabban most Olaszországban jártunk ahol mind a ketten megismerkedtünk egy-egy fiúval. Én közelebb kerültem Angelohoz ahogy gondoltam. Nem kis kalamajka lett belőle. Pont arról a buliról álmodtam amikor elvetettük a sulykot és hát megtörtént aminek nem kellett volna. Inkább nem is húzom tovább,lefeküdtünk egymással és én meg nem igazán akartam. Szóval másnap Maja elég hajmeresztő állapotban talált rám az egyik sötét utcán. Ezután filmaszkadás és már máshol találtam magunkat. Egy rosszabb helyen amit nem ismertem fel. Talán valami illúzió vagy valami. Nem nagyon akartam itt lenni az biztos. Most újra előttem láttam a testvérem vigyorgó arcát. Kicsordultak könnyeim és ekkor egy végtelennek tűnő mélységbe zuhantam. Nem találtam semmit amibe kapaszkodhatnék,egyszerűen zuhantam a semmibe és ennyi volt az álmom. Zihálva ültem fel a hotelben az ágyon. Mellettem Maja békésen aludt. Pár perc múlva barátném is felkelt és elmeséltem neki mindent. Egyetlen egy megjegyzése volt hozzám:
- Utána nézünk esküszöm. -majd szorosan magához ölelt én meg reszketem mint a kocsonya.
Hát ennyi lenne a mai bejegyzésem. (Persze ez mind csak álom. Nem valóság)


Puszi nektek Daisy